Kepli Lajossal, a Jobbik környezetvédelmi és energetikai szakpolitikusával készülő interjú-sorozatunkban a bevándorlásról, annak kiváltó okairól és a várható következményeiről beszélgettünk.
- Számítani lehetett erre a helyzetre. Mi erről a véleménye? – kérdeztük az országgyűlési képviselőt.
Több, egyértelmű előjele volt ennek a jelenlegi bevándorló-hullámnak, népvándorlásnak. Ezeket a folyamatokat már akkor látni lehetett, amikor még nem jelentettek Európa számára ilyen súlyos problémát – válaszolta Kepli Lajos.
Az Észak-Afrikát átformáló arab tavasz, valamint az Iszlám Állam közel-keleti térnyerése katalizátorként hatott a migráció megindulásában. Ezen túlmenően, az utóbbi években az éghajlatváltozás is egyre brutálisabb méreteket öltött ebben az instabil térségben; elég csak a több éven keresztül tartó, Szíriát sújtó szárazságra gondolni.
Látni kell, már nem százezres, milliós tömegekről beszélnünk, hanem egy világméretű népvándorlásról.
A Föld népessége átendeződik a következő száz évben.
- Ha felismerjük az előjeleket, fel is készülhettünk volna erre?
Minden bizonnyal, ha egy kicsit előrelátóak a politikusaink, vezetőink. Ha idejében felismerik azokat a folyamatokat, amiket egy átlagember is egyértelműen megért, akkor talán a határainkat is megvédhettük volna.
Az pedig a fejlettnek mondott világ nagy felelőssége, hogy a bevándorlást kiváltó okokra nem keresett már korábban megoldást. Helyben kellett volna olyan beruházásokat elősegíteni, melyek enyhítik a klímaváltozás okozta kihívásokat, akár a helyes vízgazdálkodásban, vagy épp az élelmiszer-ellátásban, így enyhíteni lehetett volna a szociális bizonytalanságot is.
Ám ez nem történt meg.
- Itt az ideje új feltételek mentén megszervezni az életünket?
Ez egészen biztos. Nem dughatjuk a homokba a fejünket.
Magyar politikusként felállni és kijelenteni, hogy megállítjuk a migrációt, az olyan, mintha egy száguldó mozdonyt próbálna valaki egy kézzel feltartóztatni.
Esélytelen.
Így alkalmazkodnunk kell a globális feltételekhez. Ennek a népvándorlásnak többek között azért is célpontja a kontinensünk, mert azt még kevésbé érintik az időjárási szélsőségek.
Ugyanakkor mindenkit beengedni képtelenség. A schengeni-övezet előbb-utóbb felbomlik, mert az európai országok a saját érdekeik védelmében fognak eljárni.
- Mit tehet hazánk?
Magyarországnak a saját fennmaradása, lakossága szempontjából is fel kell készülnie az országunkat sújtó szélsőséges időjárási anomáliákra. A klímaváltozás nem egy ködös, távoli jelenség.
A hosszú aszályos időszakok, illetve a csapadék drasztikus elosztása megkívánná tőlünk egy hatékony vízgazdálkodási rendszer kialakítását, amire aztán alapozhatnánk a mezőgazdaságunkat.
Ez kulcskérdés, különben elsivatagosodik a Kárpát-medence, és mi is az új hazát kereső migránsok népes táborát fogjuk gyarapítani.
- Ilyen sötét a jövő?
Látni kell, mivel képtelenség hermetikusan lezárni a határokat, hozzá kell szoknunk a tényhez, Európa végérvényesen megváltozik. De nemcsak a bevándorlás miatt. Az előrejelzések alapján brutális télre készülhetünk, egyre szélsőségesebbé válik a kontinens éghajlata. Miközben már idén is 2 fokkal volt melegebb a nyár az átlagosnál, jövőre várhatóan újabb rekordok dőlhetnek meg.
Már most fel kell készülnünk erre, meg kell hoznunk a szükséges intézkedéseket. Minden egyes elszalasztott napot az unokáink a fejünkre fogják olvasni.
Sarkadi-Illyés Csaba